1931. Először rendezik meg az Ezer Székely Lány Napját. Domokos Pál Péter indítványozására a rendezvénynek kiemelten tradíció-megőrző jellege van.

A rendezvényt a kommunista rezsim – mint minden hasonló identitás-erősítő ünnepélyt – betiltja.

Az 1990-ben újraéledő rendezvény és a kapcsolódó mozgalom ismételten felvállalja a tradíció-ápolás szerep- és feladatkörét. Az ünnepélyt megelőző szentmise után tradicionális népviseletbe öltözött fiatalok serege lepi el a csíksomlyói nyerget a hagyományok seregszemléjére készülve.

A néptánc, népzene és népviselet ünnepét déltájban lovaglóverseny nyitja meg, mely Csík-medence legjobb lovasait hívja sorompói közé. A szerencsés nyertes egy szép csikóval térhet haza. A továbbiakban néptánccsoportok szórakoztatják az egybegyűlteket.

A rendezvény specifikuma, hogy minden évben más tájegység kap meghívást a bemutatkozásra a Székelyföldről, vagy éppen a moldvai régióból. A késő esti tábortűzgyújtásig, mely a rendezvény zármozzanata, színesebbnél színesebb tánccsoportok lépnek fel, igazi népdalénekes-egyéniségek szórakoztatják a közönséget.

2000 óta a rendezést az Ezer Székely Leány Alapítvány vállalja magára.